Öt Bukowski-versfordítás

De . Categorii: Doar online, Fordítások, Literatură, Magyar oldalak, Poezie, Szépirodalom

Etichete: , , , , , , ,

Öt Bukowski-versfordítás

Publicat în March 10, 2012 , o comentarii

kinek kell? (who needs it?)

 

látod ezt a verset itt?

anélkül íródott,

hogy bármit ittam volna.

nem kell innom, ahhoz,

hogy írjak.

tudok én írni ital

nélkül.

a feleségem azt mondja, tudok.

lehet, hogy tudok, mondom én.

nem iszom

és írok.

látod ezt a verset itt?

anélkül íródott,

hogy bármit ittam volna.

kinek kell ital ide egyáltalán?

talán az olvasónak.

 

kék (blue)                                                                                    

 

kék hal, a kék éj, egy kék penge,

minden annyira kék.

és a macskáim is kékek: kék karmok, kék prém,

kék bajszok, kék szemek.

 

az éjjeli lámpa ragyogása

kék.

 

belül kék szívem pumpálja kéken a vért.

 

ujjakon és lábujjakon körmöm

kék.

 

ágyam  körül egy szellem lebeg

kéken.

 

még számban az íz is

kék.

 

és egyedül vagyok és elhaló,

kék.

 

mongol partok ragyognak a fényben (Mongolian coast shining in light)


mongol partok ragyognak a fényben,

a nap pulzusát hallgatom,

a tigris mindannyiunknak ugyanaz

és magasan, óh,

mily magasan az ágon

a mi rigónk

énekel.

 

mert nekik megbeszélnivalójuk van (for they had things to say)

 

ott voltak a kanárik, és a citromfa

és a bibircsókos  öreg nő,

és ott voltam én, egy gyerek,

és megérintettem a zongorabillentyűket

miközben ők beszéltek–

de nem túl hangosan,

mert megbeszélnivalójuk volt

nekik hármójuknak.

néztem őket, ahogy letakarják éjjelre a kanárikat

liszteszsákokkal:

„hogy tudjanak aludni, drágaságom”.

 

halkan játszottam a zongorán,

egyszerre csak egy-egy hangjegyet.

a kanárik a zsákok alatt

és voltak ott borsfák

borsfák söpörték esőként a tetőt,

és lógtak kint, az ablakon kívül

mint zöld eső;

és ők hárman beszéltek

egy meleg esti félkörben ülve;

és a billentyűk feketék voltak meg fehérek,

és engedelmeskedtek ujjaimnak:

mint egy várakozó, felnőtt világ

elzárt varázslata.

és ők hárman most már nincsenek

és én öreg vagyok.

kalóztalpak tiporták

lelkem

tiszta zsindelyét,

és a kanárik már nem dalolnak.

 

Jane-nek (for Jane)                                                               

 

225 nap fű alatt

s te ezt jobban tudod, mint én.

 

véredet régen leszívták,

egy szikkadt pálca vagy dobozban.

 

ez ugye így működik?

e szobában

órái a szerelemnek

még árnyakat gyártanak.

 

mikor itt hagytál

elvitted majdnem

mindenem.

 

tigrisek előtt

térdelek az éjszakákban

hogy szűntessék létezésemet.

 

mi voltál valaha

többé nem történik meg.

 

a tigrisek rám találtak

s engem nem érdekel.

 

 

fordította Kulcsár Árpád.  

Kulcsár Árpád

Mai multe articole de