Szépirodalom

Aceasta categorie contine 8 articole

Korpa Tamás versei

De Echinox ⋅ 16 January 2012 ⋅ Post a comment

Metapillanat IX (a Pátriárka környéke) I nyugodtnak tűnt, mint a nulla, kímélve magát, hogy elöntse klímájával egy név. a név például, aminek képtelen sok verziója van. szél támad az őszirózsa széthulló spirálja körül és lefekszik az álló taxik csíkjára. az izomláz a pátriárkában sül át ma, gömbölyűvé válva, mint az altatás. néz [...]

Borbély András: ZSOLTÁR MELYBEN AZ ÉNEKLŐMESTER MAGÁT FÖLJELENTI

De Echinox ⋅ 21 October 2011 ⋅ Post a comment

mikor még nyelvemen sincs a szó / már egészen értem elöl és hátul fehér labirintus / mezítelenség zár körül engem ágyat vet Seolban hajnalom küszöbén / s ha az égbe hágok homokéj domború éjszaka táncol / én meg koszos tükörben ázok fénylik az éjszaka miként a nappal / fénylik légyszaros fehérség drótlábam behajlik [...]

Borbély András: MÍG ZÖLDRE VÁLT A LÁMPA A GYERGYÓDITRÓI VASÚTÁLLOMÁSON

De Echinox ⋅ 21 October 2011 ⋅ Post a comment

1. A sínek fölött a szálak összeérnek, az állomáson a vasutas az Isten, a vonaton Csík felé az Isten a kalauz. A mező közepén, hol már a fű se nő, magasfeszültségű oszlop az Isten, és ott is, hol a szálak összeérnek. De Isten gépei is elromolnak néha! Olykor az Úr is visel egyenruhát! A vasutasok [...]

A test olvasatai (avagy a süketség mint irodalmi élmény) – esszé

De Serestély Zalán ⋅ 31 May 2011 ⋅ Post a comment

Ma reggel arra ébredtem, hogy jobbszerivel süket vagyok. Nem is olyan meglepő ez. Próbáltam a fikciónak azzal a magától értetődő világteremtő természetességével nyugtázni, mellyel nem kérdezünk vissza, miként ébredhetett Gregor Samsa szörnyű férgeként. Na meg előjelei is voltak, csak hát napok óta arra gyanakszom, hogy a telefon hangszórójával lehet valami, már azt is kiterveltem, hogy [...]

Esteban Vihaio: Szeretett testvérem

De Echinox ⋅ 1 March 2010 ⋅ Post a comment

Amikor gyerek voltam, a testvéremmel játszottam. Felmásztunk egy négyemeletes lépcsőház tetejére – szürke kabát volt rajtam, ő pedig csak egy pulóverben jött ki, mert soha nem volt fázós – aztán kikapaszkodtunk, a világ fölé. Két vékony, de erős drót feszült a mi lépcsőházunk és a szomszéd között, a szürke aszfaltút fölött. Lent tarka emberek tértek [...]

Gábor Lajos: A nap lánya

De Echinox ⋅ 5 December 2009 ⋅ Post a comment

A hajnali, csípős szél belemart Péter arcába, ahogy leszállt a hatosról. Nyakát behúzta ágaskodó gallérjai mögé és kezét posztókabátja zsebébe rejtette, mintha csak annak mélységét próbálná kikutatni. ’Már megint hétfő…’ fordult meg a fejében, miközben hónalja alá dugta az öregúr által a kezébe nyomott Cluj Express-t, és azzal a szürke gondolattal a fejében be is [...]

HORVÁTH ELŐD BENJÁMIN: VENDÉGTEREMTÉS, DECEMBER

De Echinox ⋅ 5 December 2009 ⋅ Post a comment

A dolgok fénye verhetetlen, édes, szép lassan átmegyünk egy hídon, kettőn, a mámorból levenni, tán elég lesz, egy szürke kéz kell, hangol itt a bőgőn, amit hall, lassan visszamondja, ízlel, van papírunk, van némi számolás, és arcainkat sorba téve szépen, a meghajlásig még talán kreál. Nem kérdés itt a hozzászokhatása, a forte néha kellék, néha [...]

HORVÁTH ELŐD BENJÁMIN: LASSÚSÁG

De Echinox ⋅ 5 December 2009 ⋅ Post a comment

a zongorán a zongorán játszd újra Sam játszd úgy lazán ha mégis vége nem lehet a lassúság csak tervezet szemében ég a régi kör akármi jöjj halál likőr a csöndes kurva életen be szép be szép a sejtelem a jazz a jazz a puskapor ha régi új de egyre száll e horizont avarba nyár a [...]