A hét képeskönyve – Olga Tokarczuk – Joanna Concejo: Az elveszett lélek
Vonatút. Fél három, szombat, Keleti. Aztán egy teljesen váratlan ötletnek köszönhetően pár óra múlva a Gólyában találom magam, és könyveket lapozok. Meg zineket. Már legalább harmadjára járom körbe az Ukmukfukk Zinefest színes forgatagát, és nem hagy nyugodni egy könyv. Részben Olga Tokarczuk, az irodalmi Nobel-díjas szerző neve vonz, de Joanna Concejo illusztrációi talán még inkább elbűvölnek. Egy nagyon rövid novelláról van szó (már ami a szöveget illeti), Az elveszett lélekről, amely a Csirimojó Kiadónál jelent meg Kellermann Viktória fordításában.
A képeskönyv 48 oldalán csak néhány helyen találkozunk szöveggel, mégis kép és írás közösen vezeti a történetmesélést. A novella mindenkinek és bárkinek szól: egy olyan ember történetét beszéli el, aki sokat dolgozik, ezért elfárad, és elveszíti a lelkét – vagyis egy kollektív tapasztalatot ragad meg, a kiégést.
kép: Csirimojó Kiadó
Újrahasznosított papír, grafit és színes ceruza szolgálják az illusztrációk anyagát és technikáját, amint Concejo egy szürkéből színesbe váltó történetet mond el. Ahogyan a képiség kapcsolatot teremt a szöveggel, úgy bontakozik ki a történet: egymást kiegészítve, közösen mesélnek az elveszett lélekről és annak megtalálásáról. Egészen meditatív élmény elmerülni a könyv lapjaiban és közben lassan, türelmesen bevárni a mindennapokban néha lemaradó, elfáradt lelkünket.
kép: Csirimojó Kiadó
„Volt egyszer egy ember, aki nagyon sokat és nagyon gyorsan dolgozott, és már régen valahol maga mögött hagyta a lelkét. Tulajdonképpen egész jól ment a sora lélek nélkül – aludt, evett, munkába járt, autót vezetett, még teniszezett is. Néha viszont az az érzése támadt, hogy minden ellaposodott körülötte, mintha egy kockás füzet sima lapján járkálna, egy papírlapon, melyet mindenütt egyforma négyzetek borítanak.
(…)
– Hogy lehet ez? Én is elvesztettem volna a lelkemet? – kérdezte.
A bölcs doktornő így felelt:
– Azért történik ez, mert a lélek mozgása sokkal lassabb a test mozgásánál. Réges-régen, közvetlenül az ősrobbanás után keletkezett, amikor a kozmosz még nem sietett annyira, hogy ne legyen ideje megnézni magát a tükörben. Önnek keresnie kell egy helyet, ahol nyugodtan leülhet és bevárhatja a lelkét. Most bizonyára ott van, ahol maga két-három évvel ezelőtt volt, úgyhogy a várakozás eltarthat egy darabig. Más gyógymódot nem látok a bajára.”
kép: Csirimojó Kiadó
Olga Tokarczuk – Joanna Concejo, Az elveszett lélek, ford. Kellermann Viktória, Bp., Csirimojó Kiadó, 2021.