Magyar oldalak | talált tárgyak osztálya

Ferencz-Nagy Zoltán – Patriotizmus kulturális zarándokoknak

Ferencz-Nagy Zoltán29 mai 2024

Nehéz a romániai németek hagyatékáról úgy beszélni, hogy se tudományosak, se patetikusak ne legyünk, mert legnyilvánvalóbban vagy oklevéltári adatokból, bibliográfiai jegyzékekből s egyéb akadémiailag hasznosítható anyagokból sejlik elő, vagy az in illo tempore és ubi sunt formulákkal kezdődő lamentációkból. Könnyű úgy képzelni, hogy valószínűleg a szászoknak és a sváboknak nem jelentett sokat Erdély és Románia, ha ilyen némák, valamikori könyveik ilyen ritkák és töretlen gerincűek. De talán inkább az a helyzet, hogy a múzeummá konzervált városközpontok és skanzenfalvak nem tudnak hitelesen, történelmi pátosz nélkül nyilatkozni a tényleges kötődésről, az irodalom pedig nem forog annyira közkézen, hogy akadémiai berkeken túl is legyen lenyomata a kuriózumok közé helyezett romániai német irodalomnak. A demográfiai űrben még lappangó artikulálatlan történelmi szorongással nehezen tudunk szembenézni, hiszen éppen azért szorongás, mert tárgya nem mesél, csak létezik, némasága arra késztet, hogy renováljunk vagy ledózeroljunk, tanulmányokba rendszerezzünk vagy klisékbe őröljünk.

Legutóbbi brassói antikváriumozásom alkalmával találtam egy 1977-es, a román állami tankönyvkiadónál megjelent Hier bin ich geboren – Patriotische Dichtung für Schüler[1]című antológiát. Bár a kötet címe erős didaktikusságot sugall, a szerkesztő nem arra törekedett, hogy reflektálatlan patriotizmust propagáljon (noha a cenzúra miatt azért olvashatóak a párt és a szülőhaza szeretetére expliciten ösztönző szövegek). Az antológiából kirajzolódik egy Romániához több úton is kötődő kulturális emlékezet – nemcsak a patriotizmus bináris kódba ültetett, tautológiákon alapuló módozatát megjelenítő szövegek találhatóak a kötetben, hanem jócskán be vannak szúrva igazi, az államhatalom érdekeivel össze nem férő versek, esszék és rövidprózák is a cenzúraszelídítő alkotások közé. Az antológia sok szálon kötődik az Echinoxhoz: Werner Söllner lektorálta, aki egy időben a lap szerkesztője volt, a kötetben pedig többek között Annemone Latzina, Franz Hodjak, Richard Wagner és Alferd Kittner szövegei is olvashatóak. Az eredeti német alkotások mellet Gheorghe Tomozei, Nina Cassian, Grigore Hagiu, Mihai Beniuc, Miron Radu Paraschivescu, Horváth Imre, Anatol E. Baconsky, Marin Sorescu, Tudor Arghezi, Virgil Teodorescu, Nichita Stănescu, Kiss Jenő, Ion Pillat és Lucian Blaga fordítások is olvashatóak. Az antológia eléggé átfogó képet ad a 20. századi romániai német szerzőkről, kevés 1977-ben már halott költő és író szerepel a kötetben. Amint azt Franz Storch az előszóban leírja, a szövegek öt ciklusba vannak szerkesztve: 1. Párt és haza; 2. Történelmi múlt; 3. Természet és ember; 4. Munka; 5. Korkritika és jövő. Az egyes részeket Angi Petrescu Tipărescu illusztrációi választják el.

Az antológia címadó verse, Elisabeth Axmann Hier bin ich geboren hier című műveaz ötödik ciklusban szerepel, s effelől olvasva a szöveggyűjteményt nyilvánvalóvá válik a kötet valódi éle. Axmann (aki nem mellesleg épp 1977-ben emigrált Németországba) íróként, fordítóként, szerkesztőként egész élete során a kultúra határtalanításáért dolgozott. Verse azt tematizálja, hogy a haza nem a szellemi és testi szabadság strukturális, kulturális és földrajzi korlátjaként kéne tételeződjön, hanem egy olyan helyként, ahol a szabadságra való igényünket felfedezhetjük, s a biztosított jogoknak köszönhetően gyakorolhatjuk azt. Ha az antológia egészét e mű felől olvassuk (amit címadó volta nagyon is indokol), akkor a kötet sokkal több lesz egy olyan iskolásoknak szóló szöveggyűjteménynél, amiből vígan lehet válogatni az ünnepi szavalásokhoz.