Poezie Olga Ştefan – nakedfriends
nakedfriends haina plină de corpul care mai mult te jenează. şi sub carne- i-ni-ma numai un clown cu degetele zdrobite. zici: sunetele străzii sunt ca mătasea uzată, fără pic de efort se sfâşie *** în momentul ăsta mare şi încăpător…
Esteban Vihaio: Szeretett testvérem
Amikor gyerek voltam, a testvéremmel játszottam. Felmásztunk egy négyemeletes lépcsőház tetejére – szürke kabát volt rajtam, ő pedig csak egy pulóverben jött ki, mert soha nem volt fázós – aztán kikapaszkodtunk, a világ fölé. Két vékony, de erős drót feszült…
Gábor Lajos: A nap lánya
A hajnali, csípős szél belemart Péter arcába, ahogy leszállt a hatosról. Nyakát behúzta ágaskodó gallérjai mögé és kezét posztókabátja zsebébe rejtette, mintha csak annak mélységét próbálná kikutatni. ’Már megint hétfő…’ fordult meg a fejében, miközben hónalja alá dugta az öregúr…
HORVÁTH ELŐD BENJÁMIN: VENDÉGTEREMTÉS, DECEMBER
A dolgok fénye verhetetlen, édes, szép lassan átmegyünk egy hídon, kettőn, a mámorból levenni, tán elég lesz, egy szürke kéz kell, hangol itt a bőgőn, amit hall, lassan visszamondja, ízlel, van papírunk, van némi számolás, és arcainkat sorba téve szépen,…
HORVÁTH ELŐD BENJÁMIN: LASSÚSÁG
a zongorán a zongorán játszd újra Sam játszd úgy lazán ha mégis vége nem lehet a lassúság csak tervezet szemében ég a régi kör akármi jöjj halál likőr a csöndes kurva életen be szép be szép a sejtelem a jazz…
Cel mai recent număr:
