Categorie: inkubátor

Túl a termékminősítésen és a kommentcunamin – interjú Balázs Imre Józseffel

Szabó Ivett: Mi a helyzet ma a kritikával? 2019 szeptemberében jelent meg a Korunk kritika-száma, amiben kirajzolódnak a legfontosabb szakmai csomópontok, azóta pedig több interjú is megjelent a kortárs irányvonalak kapcsán, többek között Lapis Józseffel, akivel az Alföld hasábjain közös…

Provokatív, inkluzív és demokratikus – interjú a Késelés késsel rovatról Vida Kamillával

Péter Blanka: 2018 októberében indítottátok útjára a Késelés Késsel rovatot, aminek akkor még a felonline.hu adott otthont, napjainkban pedig a Literán pörög. Ez egy vakreflexiós kísérleti projekt, a kritkaírásnak egy olyan formája, ami a kritikus elé egy olyan még nem…

Nem igaz, hogy „mi mindig mindenről elkésünk” – Interjú Scholz Lászlóval műfordításról, hispanisztikáról és a nem is annyira mágikus realizmusról

Scholz László hispanista, az ELTE Spanyol Nyelv és Irodalom Tanszéke doktori programjának irányítója, a LEJANA folyóirat felelős kiadója, a spanyol-amerikai irodalom specialistája, aktív műfordító és szerkesztő. Számos nemzetközi hispanisztikai projekt szervezője, illetve résztvevője. Kovács Péter Zoltán: Egy korábbi interjúban úgy…

CUTRA-közösség: „Ha kezded megérteni, hogy minden elnyomás összefügg, jó úton haladsz.”

Az interjút Dupu Diana készítette Amikor először nyitottam ki a CUTRA folyóirat egy számát, letaglózott az idegensége. Olyan folyóiratokhoz szoktam, amelyek nem nyitnak a marginális vagy underground világokat feltáró átfogó, empatikus kutatások irányába. Szinte magától értetődővé vált számomra, hogy csak…

„A ragály uralhatatlansága alkotja a ragály költőiségét” – Interjú Nemes Z. Márióval

Nemes Z. Márió költő, kritikus, Cogito-díjas esztéta, az ELTE BTK Esztétika Tanszékénekadjunktusa. Kutatási és érdeklődési területei főként a hungarofuturizmus és a poszthumanizmus. Legújabb, Horváth Márkkal és Lovász Ádámmal közös tudományos kötete a Prae Kiadónál jelent meg A poszthumanizmus változatai címmel,…

Fenntartható-e az online irodalomoktatás? Első rész: középiskolai oktatás

A párhuzamos egyidejűségként definiált egyetemista- és pedagóguslét egyszerre biztosította azt, hogy mindkét oldalról megtapasztaljam az online oktatás előnyét és hátrányát. A márciusi hidegzuhany tanévzáróként is szolgálhatott. A virtuális együttlét közel sem teljesítette azt a feltételt, azt az interakciót, hangulatot, ami…

Fenntartható-e az online irodalomoktatás? Első rész: felsőoktatás

”We don’t inherit the earth from our ancestors; we borrow it from our children.” A fenntarthatóság-problémához szerintem az élet a földön egyre radikálisabbá váló kérdése kapcsolódik, aminek pusztán egyik tünete a pandémia, amiért kénytelenek voltunk és vagyunk, ki tudja, meddig,…